Nálunk telel a vakító fehér homlokpajzsáról felismerhető szárcsa 

Az ember közelségét eltűrik, talán ezért is hallani egyre-másra érdekes kattogó hangjukat. Jellegzetes megjelenését a homlokpajzsán futó fehér csíknak köszönheti. Hazai jogi védettsége szerint vadászható, bár Magyarországon nincs hagyománya a szárcsa vadászatának. Minden vizes élőhelyen előfordul, a hínáros, növényzetben gazdag vizeket szereti. Fészkelőhelyét a nyílt vízhez közeli nádasokban keresi, általában 6-12 tojásból, 21-24 nap kotlási időszak után kelnek ki fiókái. A fiókanevelésből a hím és a tojó is kiveszi részét. Tápláléka növényi eredetű (magvak, növényi hajtások), de kiegészíti kisebb gerincesekkel, akár ebihalakkal is. Magyarországon gyakori fészkelő, rendszeresen áttelel, és látványosan, nagy tömegben átvonul hazánk területén. A hortobágyi emberek csak tikhódasként emlegetik. A szárcsa nemcsak a Tisza-tó, vagy a Kérész Központ stég melletti részén figyelhető meg, de még maga Arany János is írt róla a Toldi negyedik énekében:

„De a kínos éhség azt is irigyelte,

Hajnali álmából csakhamar fölverte,

 S addig ösztökélte, addig korbácsolta,

Míg a rétet összevissza barangolta;

Fölkereste fészkit a réti madárnak 

Szárcsa-, vadrucának, bibicnek, sirálynak

Házukat feltörte s kifosztogatta,

Tarka tojásikkal éhét elaltatta.”

A tiszafüredi Kérész Központ remek megfigyelőhelyeiről májustól nem pusztán szárcsákat láthattok majd, de közben rengeteg érdekes, cselekvésre ösztönző játékban is részetek lehet.