Az év madara 2025-ben a böjti réce
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) immáron bő négy évtizeddel ezelőtt – 1979-ben – indított útnak egy nemes kezdeményezést, mely által a természetvédelmi problémákkal érintett fajokra hívja fel a figyelmet. Természetesen a madarak bemutatása, magasabb szintű társadalmi ismertsége a mai napig is fontos és kiemelt szempont. 2025-ben a lakosság online szavazásának köszönhetően a böjti réce kapta meg a címet – s remélhetőleg az ezzel járó, megérdemelt figyelmet.
Az év madara tehát a 2025-ös évben a böjti réce (Anas querquedula). A lakossági szavazás során három ,,vadkacsa” fajból lehetett választani. S hogy miért is fontos, hogy ezáltal a vizes élőhelyek még nagyobb fókuszt kapjanak? Napjaink egyre inkább aszályossá váló időjárásában a vizes élőhelyek védelme elsődleges. A megőrzés, a fenntartás, az elmúlt évek klímaváltozásának kihatásai ezeken a területeken erősen befolyásolják a vízhez kötött madarak életterét, közte a récék mindennapjait is.
Hazánkban a böjti réce 2008 óta védett, természetvédelmi értéke 100.000 forint. Vadászati vonatkozását tekintve egykor az 5 vadászható récefaj egyike volt.
Elterjedése Európa és Ázsia mérsékelt övi részein található, itthon főként az Alföldön és a Dunántúl hasonló jellegű területein költ. A gácsér könnyen felismerhető kirívó szemöldök sávjáról. Szárnytükre barnásszürke, alul és felül fehér szegéssel, a tükör középső tollai acél-zöldek. Legkedveltebb fészkelőhelyei az alföldi szikes tavak, de előfordulnak kisebb-nagyobb nyílt vizekkel tarkított, növényzettel ritkán benőtt tocsogókban is. Tojásait áprilisban kezdi rakni, de fészkelése elhúzódhat a pótköltés miatt akár július végéig is. Április közepén figyelhetjük meg nászrepülését, ami a récéink közül a legfeltűnőbb. Ilyenkor a vízről felreppen 1 tojó, melyet 2 vagy több hím követ. A gácsér kereplő, pergő hangot hallat és hosszan követi a levegőben ide-oda csapongva repülő tojót. 6-12 db tojást rak és 23 napig kotlik rajta. A fiókák fészekhagyók és öthetesen válnak röpképessé.
Népies megnevezései: makkruca, telelőréce, pergőréce.
Számunkra is nagyon kedves faj, mert a Tisza-tónál és a hortobágyi pusztán egyaránt előfordul.
Fotó: Sztricskó Tamás
