Szendőfi Balázs – HEGYIZENE

A növények, az állatfajok varázslatos szépsége és élete tárul elénk a rendező szemén keresztül, ám a hagyományosnak mondható természetfilmek csábító, kizárólag a pozitívumra, a szépségre fókuszáló bemutatása mellett hangsúlyt kap egy valós és mélyebb probléma is. Az ember jelenléte és természetpusztító tevékenysége.

Már maga a film mesélője is szokatlan, a hegység szól hozzánk női hangon, s meséli el saját történetét. Mesél a Kárpát-medencéről, az Erdélyi-szigethegység sok száz millió éves múltjáról, a víz útjáról. Mindezt fokozza, hogy a háttérben nem a sokunk által megszokott hétköznapi zajokat halljuk, hanem magát a természetet. Madarakat, hüllőket, a víz folytonos mozgását.

A film természetesen bővelkedik őrületes képi világú víz alatti felvételekben, drónnal készített légi felvételekben, melyeknek hála olyan helyekre is eljuthatunk, mely során a legtöbbször emberi szem számára rejtve maradt helyszínekre utazhatunk el. Ily módon találkozhatunk szirti sassal, keresztes viperával, de szerepet kap a kárpáti kék meztelencsiga, a vízirigó, a sebes pisztráng éppúgy. Elképesztő jelenetekkel „bemutatkozik” a foltos szalamandra, sőt, az élet körforgásába, a születésbe is bekapcsolódhatunk.

Visszatérő „hősként” a vízirigóval köthetünk közelebbi barátságot. Megismerhetjük táplálkozási szokásait, a családalapítását, a fiókák nevelése közbeni viselkedését ugyanúgy, mint az „örökölt” búvártudományt, azaz a fiókák ösztönös vadászó repülését.

Szendőfi Balázs nem pusztán rendezte e filmet, a hangzásvilágához is nagyban hozzájárult. Az eredetileg zenész-zeneszerző Szendőfi egyben előadó, rendező és forgatókönyv író is, így a film akusztikus része az ő nevéhez, s a duett másik tagjához, Fekecs Ákoshoz köthető.

Az ember pusztító és kijózanító szerepe látványosan hangsúlyossá válik a film során. A mérhetetlen szemét és hulladék a vizek felszínén, a hatalmas, de ugyanakkor felesleges erővel bíró quadok jelenléte már nem is lassan pusztítják el a környező világot, hanem mintha egyszerre verseny lenne. Fesztiválok, tűzijátékok elképesztően káros hatásai – észre sem vesszük, s kiírtunk magunk körül minden élőlényt. Tönkre tesszük az élőhelyeket – s nem csak az övékét.

Az ember nem kíméli saját magát sem. A veresvölgyi rézbánya zagytározója pusztító fenyegetést jelent minden ott élőnek, legyen az növény, állat vagy ember.

„A bántalmazott természet üzent nekünk” – mondta Szendőfi Balázs – „… az anyatermészetet zsigereljük ki és bocsátjuk áruba” – s ez az alkotás is erre irányítja rá a figyelmet.

Ahogy tesszük mi is mindezt, hiszen 2024. augusztus 17-én, szombaton 18.00 órától várjuk azon kedves látogatókat, akik számára ezen gondolatok még mondanak valamit, s egy közös filmnézés és azt követő beszélgetés során megosztanák egymással a természetért aggódó gondolataikat.

Akik még nem látogattak el a Kérész Központba, ám szívesen megnéznék, azok számára két lehetőséget ajánlunk.
A 16.00 órára érkezők a teljes kiállítást meg tudják nézni és hallgatni, ez esetben 3.150 Ft-os kedvezményes belépővel várjuk őket.
Amennyiben kevesebb idő áll rendelkezésre, 17.00 órától a KÉR-ÉSZ-TÉR kiállítás anyagát ismerhetik meg. Szintúgy kedvezményes belépővel, 2.000 Ft-os áron.

Ezt követően 18.00 órától kezdődik Szendőfi Balázs „Hegyizene” című alkotásának vetítése. A film után lehetőség nyílik az alkotóval egy kötetlen beszélgetésre, melyre – időjárás függvényében – a Kérész Központ belső vagy külső terei adnak majd hátteret.

A helyszín korlátozott befogadóképessége miatt kérjük, hogy részvételi szándékát az info@keresz.hu e-mail címen jelezze. Köszönjük!

Örömmel és szeretettel várunk mindenkit!